Fejleszt�s alatt: M108

A t�rt�nelem M108 fejleszt�s ny�lik vissza a m�sodik vil�gh�bor�, ahol kider�lt, hogy a standard t�z�rs�gi az id� - vontatott teheraut�k, vagy ak�r a lovak - rendk�v�l �rz�keny a k�t ellens�ges k�zvetlen t�z �s ellen-elem t�zet. Tov�bbi t�m�k a rossz off-road k�pess�gek (kiv�ve az �n hegyi �gy�), gyenge k�pess�g, hogy �thalad �s a k�ptelens�g, hogy l�p�st tartson a gyors g�pes�tett egys�gek �ltal�ban.

A h�bor� alatt, gyakorlatilag minden nemzet kialak�totta saj�t verzi�j�t g�pes�tett l�v�sz az�ltal nagy �gy� a l�nctalpas alv�zra. Az amerikaiak k�l�n�sen akt�vak voltak ezen a t�ren, �s a kutat�s biztosan nem �ll le, amikor a h�bor� v�get �rt, v�g�l a M109 sor�ban �nj�r� j�rm�vek, fut�s a 1960-as a mai napig.

Az alapvet� k�vetelm�nyek a k�vetkez� gener�ci�s amerikai rohaml�veget: korai, mint a 1940-es �vekben. Ezek k�z� tartozott:

• Teljesen l�nctalpas fut�m� (ide�lis esetben egy k�z�s alkatr�szek megl�v� j�rm�vek)
• Revolver szerelt pisztoly (z�rt fels� torony ellen v�delmet ny�jt� be�rkez� k�zvetett t�z)
• Teljes torony leng�karokkal (amely lehet�v� teszi a j�rm� v�lthat c�lokat a lehet� leggyorsabban)

Tov�bbi k�vetelm�nyek eml�tette a technol�gia haszn�lata volt fejlett az id�, mint a ballisztikus t�z�rs�gi radar, hogy keresse meg az ellens�g.

Amikor a pisztoly kaliber�, az alap�tlet az volt, hogy tulajdonk�ppen k�tf�le g�pes�tett l�v�sz:

• f�ny, a 105 mm-es kaliber�
• neh�z, a 155mm-es kaliber�

A korai 1950-es �vekben volt egy javaslat, hogy fogadjon el egy k�l�nleges kaliber� (110mm helyett 105mm �s 156mm helyett 155mm), �s nagyobb teljes�tm�ny� l�ved�kek, de a t�z�rek �s quartermasters nem voltak elragadtatva a kil�t�s kelljen foglalkozni egy �jabb k�l�n sz�ll�t�si l�nc �s ejtett�k nagyon gyorsan.

�prilisban 1953 Ordnance Tank-Automotive Command enged�lyezett fejleszt�s�nek k�t �j t�z�rs�gi j�rm�vek, a T195 �s T196 �nj�r� tarack azzal a sz�nd�kkal, kiindul�si t�meggy�rt�s 1960-T195-t eredetileg �gy, hogy k�sz�tsen egy 110mm tarack de v�ltozott a 105mm viszonylag hamar (1956), m�g a T196 volt, hogy k�sz�tsen egy 156mm tarack (k�s�bb v�ltozott 155mm).

A T195 kellett volna, hogy a k�vetkez� gener�ci�s �nj�r� t�z�rs�gi. Egyik els�dleges c�lja az volt, hogy a harcot a vil�g minden t�j�r�l miatt a fenyeget� hidegh�bor�, ami viszont azt jelentette, hogy volt, hogy k�nnyen sz�ll�that�, k�l�n�sen Eur�p�ban, ahol a szovjetek v�rhat� t�mad�sra.

Ennek eredm�nyek�nt, a design volt kompakt �s viszonylag k�nny�, mivel a haj�test el kell v�gezni, a katonai min�s�g� alum�nium. Egy m�sik elk�pzel�s az volt, hogy a j�rm�, hogy k�t�lt� - ez nem �rhet� el a tervez�s is, de telep�t�s�vel egy sor meglehet�sen neh�zkes �szik. Voltak neh�z telep�teni, t�rt gyakran �s leg�nys�ge gy�l�lte �ket a szenved�ly.

T195 �s T196 fejleszt�s futott k�z a k�zben. Sz�mos tanulm�ny fogalmak a T195 �s T196 vezett�k 1953 �s 1956 k�z�tt, valamint 1956 okt�ber�ben a t�nyleges tervez�si szakasz kezd�d�tt a Detroit Tank Arsenal. Az els� protot�pus a T195-ban adt�k �t okt�ber 1958 �s tesztelt�k a Fort Knox tesztp�ly�n, de a k�l�nb�z� felf�ggeszt�s �s v�g�tt�tel k�rd�sek fedezt�k fel, �gy egy jelent�s fejleszt�si k�s�ssel.

A v�g�n, a felf�ggeszt�s k�rd�seket vasalt ki. Ugyanakkor, a j�rm�vek kapott d�zelmotorok helyett a r�gebbi benzin is (p�rhuzamosan az M48 az M60 m�szak), hogy nekik sokkal jobb tartom�ny, cs�kkenti a teljes �zemanyag-fogyaszt�st �s jav�tja bizonyos karbantart�si k�rd�sek. Az �gy m�dos�tott, a 105 mm-es protot�pus kapott kijel�l�se T195E1. Tesztel�s folytat�dik 1960-ban, de megint eredm�nyezett felf�ggeszt�s �s v�g�tt�tel probl�m�kat okoz �jabb hossz� k�s�s.

A k�rd�sek fedezt�k fel r�szben kapcsol�dik a rossz termel�s �ltal�ban - m�g k�t protot�pus �p�lt �s tesztelt�k Aberdeen 1961-ben Ez�ttal a megold�st fejlesztettek ki a T195E1 megfelel�en m�k�d�tt, �s a T195E1 �s T196E1 protot�pusok j�rtak igaz�n j�l. Az amerikai hadsereg j�v�hagyott korl�tozott j�rm� gy�rt�s�t december�ben 1961 Production v�g�n kezd�d�tt �s 1962 j�lius�ban 1963 T195E1 kapott hivatalos katonai megnevez�se: M108, 105mm, tarack, �nj�r� (a T196E1 megkapta az M109 kijel�l�se).

Az M108 v�gzett a leg�nys�g �t ember (M109 v�gzett hat) �s megm�rj�k 20.96 tonna. Ahogy a kis s�ly azt sugallja, hogy nem er�sen p�nc�lozott. A 5083 kateg�ria 32mm alum�nium lemez (ugyanolyan p�nc�lt vastag az eg�sz j�rm�re) �gy tervezt�k, hogy els�sorban abba t�z�rs�gi t�red�kek �s a k�zi l�fegyverek, nem neh�z a bej�v� k�zvetlen t�z (annak ellen�re, hogy az el�ls� haj�test lejt�s sugallhat). Tekintettel arra, hogy a j�rm� els�dleges szerepe k�zvetett volt a t�z, de ez nem igaz�n tekinthet� a probl�ma.

A f� fegyverzete a j�rm� volt a 105 mm-es M103 tarack, szerelve egy torony k�pes a teljes elmozdul�si. Ez lehet�v� tette a j�rm�vet v�ltani, �s vegyenek r�szt c�lok meglehet�sen gyorsan, mint a r�gebbi kazamata tervez. A h�tr�nya az volt, hogy a torony nem volt hidraulikus leng�karokkal mechanizmus �s kellett �thaladni k�zzel. A fegyver lehetne emelni, hogy 75 fok, �s nyomja -6 fok, m�g a maxim�lis sebess�g a t�z k�r�l volt 10 l�v�s percenk�nt. �rdemes megjegyezni, hogy a M108 teljes m�rt�kben k�pes a k�zvetlen t�z seg�ts�g�vel az M118 ir�nyz�t�vcs�.

A j�rm� meghajt�s�r�l egy 9,3 literes Detroit Diesel 8V71T kompresszoros V8 d�zelmotor, termel� mintegy 340 nett� l�er�. Ez adta az M108 egy teljes�tm�ny-t�meg ar�ny 16 LE / t �s a maxim�lis sebess�ge 56 km / h (35 mph).

�ltal�noss�gban elmondhat�, hogy az M108 nem volt egy nagyon sikeres tervez�s �s sokkal kev�sb�, mint a M109. A termel�s csak futott, m�g 1963-ban mind�ssze 355 �p�tett j�rm�vek.

Ezen a ponton, az amerikai hadsereg �gy d�nt�tt, hogy egyes�tse a t�z�rs�g kaliber a g�pes�tett hadoszt�ly egyik - a 155mm. A nagyobb kaliber� az�rt v�lasztottuk, mert �gy �rezt�k, g�pes�tett l�v�sz egys�gek is sz�ks�g nagyobb t�zer�vel, mint kor�bban, k�l�n�sen az arcon, a szovjet p�nc�losok Eur�p�ban, ez�rt a 105 mm-es kaliber� tartott�k elavult �s M108 lesz az utols� sorozatgy�rt�s� amerikai 105mm �nj�r� l�veg.

Az egyetlen amerikai harci haszn�lata M108 t�rt�nt a vietnami h�bor�, ahol n�h�ny M108s k�ldtek egy�tt M109s. A terep volt az egyik f� probl�ma, hogy akad�lyozza a nem l�nctalpas j�rm� mozg�s�nak, de a M108s �s M109s �rt�kesek voltak, mert tudt�k �tadni a s�rban, el�g volt p�nc�l, hogy megv�dj�k a leg�nys�gre vietnami k�nny� l�v�sz ambushes �s a torony elmozdul�si enged�lyezve sz�mukra a c�lok minden ir�nyban, amit a vontatott t�z�rs�gi k�ptelen volt.

A h�tr�nya, vontatott t�z�rs�gi l�nyeg�ben helikopter sz�ll�that� �s lehet felhaszn�lni �s alkalmazni a t�voli ter�leteken �s k�zben helikopter t�mad�sokat, m�g Spgs volt korl�tozott. Ezek jellemz�en helyben marad r�szek�nt amerikai t�zolt� b�zis, amely t�mogatja a k�zvetett t�zet h�v�st, �s v�di a b�zis is.

Ez nem t�l ritka, hogy ezek a j�rm�vek fell�pni k�zvetlen t�zt�mogat�si platformok is, k�l�n�sen a v�delmi szerepet. N�ha lenn�nek f�ggetlen�t�s�t a t�z b�zis er�k �s egy�tt mozognak az egys�gek voltak rendelve. M�g a 105 mm-es t�zer�t nem volt el�g ahhoz, hogy a knock-out egy p�nc�lozott c�lpont volt puszt�t� ellen r�gt�nz�tt vietnami er�d�tm�nyek vagy gyalogos alakulatok. Az ilyen t�mad�sok azonban nem voltak kock�zatos.

Az els� M108 k�sz�l�k telep�tett Vietnamban 1966 j�nius�ban �s k�zep�ig 1968-ban m�r 36 M108s Vietnamban maradt k�zep�ig 1970, amikor is eml�keztetett vissza az Egyes�lt �llamokba.

Miut�n a vietnami h�bor�, az M108 nem l�tni, hogy sok minden szolg�ltat�st. N�h�ny j�rm� alak�tunk OPFOR ig�nyeinek indul� 1974 �s ennyi volt. A j�rm�veket hivatalosan nyugd�jas ut�n nem sokkal a v�ge a vietnami h�bor�.

Sok M108s k�s�bb export�lj�k t�bb orsz�gban, t�bbek k�z�tt:

• Belgium (18 j�rm�vek, nyugd�jas 1985-ben)
• Brazil (72 j�rm�vek, egyes forr�sok szerint m�g mindig szolg�latban vagy nemr�g visszavonult)
• Spanyolorsz�g (48 j�rm�vek, nyugd�jas)
• Tajvan (117 j�rm�, nyugd�jas)
• T�r�korsz�g (24 j�rm�, val�sz�n�leg nyugd�jas)

Egy belga haszn�lata M108 �rdemes egy pillant�st. Miut�n nyugd�jba a M108s, akkor p�rosodtak t�bb M109A2 haj�testek az M108 tornyokkal, termel� hibrid v�ltozata az �gynevezett M108A2B. Ahelyett t�nyleges harci haszn�latra, a M108A2B sz�nt�k a szem�lyzet k�pz�se, mint a belga hadsereg rendelkezett nagy k�szletek 105 mm tarack l�szert. Tajvan is �talak�totta M108s elt�vol�t�s�val a torony �s telep�t�se k�tf�le hossz� 155mm tarack k�zvetlen�l a tetej�n az alv�z.

Ebben p�nc�los hadvisel�s, az M108 lesz Tier 3 k�zvetlen t�z SPG j�rm� (kor�bban t�z�rs�gi). Az els� oszt�ly, akkor k�pes lesz vonz� c�lpontokat a 105 mm-es tarack k�zepes �s nagy t�vols�gokra. Massive (annak Tier) egyl�vet� k�r fogja kompenz�lni meglehet�sen v�kony p�nc�l, sebezhet� sok j�rm� bele�rtve a g�p�gy� csak. Gondos j�t�kmenet �s elhelyez�se lesz k�vetelm�ny a teljes �talak�tott SPG oszt�lyban.

Tov�bbi inform�ci�t a t�z�rs�g fel�j�t�s, tekintse meg a Balance 2.0 Progression cikket.