Fejleszt�s alatt: MBT-70

A fejleszt�s Kampfpanzer 70 kezd�d�tt, hogy cser�lni kell az �reged�si M48 �s M60 tankok mindk�t orsz�gban. Ezek a tart�lyok nem volt rossz persze, �s sz�mos fejleszt�st dolgoztak ki �ket, �gy n�h�ny extr�m �lettartam meghosszabb�t�s�t, de a v�g�n, m�g az M60-as m�g mindig csak egy �tmeneti j�rm�, amely arra ir�nyult, hogy ki kell cser�lni. Amire sz�ks�g volt valami sokkal fejlettebb �s k�pes szemben�zni a fejlett szovjet tankok a analitika f�lt.

Ebb�l a c�lb�l az Egyes�lt �llamok �s Nyugat-N�metorsz�g egy�ttm�k�d�si meg�llapod�st �rt al� az augusztusi 1963-ban, majd egy december 1963 k�z�tti meg�llapod�s a v�llalatok, amelyek hogy a sz�nd�k val�ra. A k�z�s fejleszt�s� tart�ly, ez volt a c�lja ennek a meg�llapod�st kellene �ll�tott 1970-ben, ami a program neve - MBT-70 az amerikai oldalon, �s Kampfpanzer 70 n�met egy.

Az amerikai oldalon, a kijel�lt t�rsas�g volt a General Motors, a n�met oldalon volt egy c�g, a DEG (Deutsche Enticklungsgesellschaft mbH). DEG volt konzorcium sz�mos ipari v�llalat vesz r�szt, �gy vagy �gy a tart�lyban fejl�d�s�t. A lista tartalmazza:

• Rheinstahl-Henschel
• Krauss-Maffei
• anya

�s m�g sokan m�sok. Mindk�t DEG �s a GM, majd r�szt vett a vezet� vita a v�gleges k�vetelm�nyek a j�v�ben MBT.

Ahhoz, hogy meg�rts�k a neh�zs�geket mindk�t f�l el�tt �ll� �s a k�s�bbi egy�ttm�k�d�s bont�sban, az egyik, hogy meg�rts�k a k�r�lm�nyek, amelyek mellett dolgozott a projekten, mert ez volt az az �v 1963 a m�sodik vil�gh�bor� v�get �rt csak 18 �vvel kor�bban, �s m�g mindig nagyon friss a eml�kek mind az amerikaiak �s a n�metek. A f�rfiak, akik a 20-as felszabad�tott Eur�pa, m�r a 40-es �s a h�bor� borzalmait �s N�metorsz�g m�g mindig viszonylag friss a mem�ri�ban.

A m�sik k�rd�s az volt a nyelvi akad�lyok �s a m�r�si rendszer, az �tka a sok �g�retes cross-atlanti projekt. Az amerikaiak ragaszkodtak az Imperial rendszert, m�g a n�metek term�szetesen ink�bb a metrikus rendszer. Miut�n sok �rv, hogy megegyez�s sz�letett, hogy haszn�lja a metrikus rendszer szerel�s tervek, de mindk�t f�l megtartott�k saj�t r�szleges rajzok prefer�lt m�rt�kegys�g, amely fokozza az �ltal�nos k�osz.

�s v�g�l, de nem utols�sorban, ha a termel�si n�zetelt�r�sek. Elm�letileg mindk�t oldal�n kellett volna, hogy m�k�djenek egy�tt, �s vedd amelyik j�rm�alkatr�sz volt a legjobb, f�ggetlen�l att�l, ki gy�rtotta, de a val�s�gban minden oldalon lobbizott er�sen az alkatr�szek �ltal termelt c�gek, �gy egy nagy konfliktusok sz�ma. �gy, m�g egy�bk�nt ban�lis k�rd�sek n�ha elhatalmasodott eg�szen had�gyminiszter szinten, ami hatalmas k�s�sek.

A helyzetet �ltal�ban megoldhat� mindk�t oldal�n folytatva a komponens fejleszt�s saj�t annak ellen�re, hogy a m�sik oldal komponens hivatalosan elfogadott, mint a "tartal�k" - a val�s�gban azonban k�t k�l�nb�z� komponenseket kell haszn�lni.

Annak ellen�re, hogy ezeket a k�rd�seket a sz�vetkezeti fejl�d�s levette, �s 1965-ben, a k�t f�l meg�llapodott az alapvet� k�vetelm�nyeket a j�v�ben MBT. Ezek a k�vetkez�k:

• Teljesen stabiliz�lt f� fegyvere k�pes kil�ni �tk�zben
• Digit�lis t�zvezet� rendszer k�pes "target vezet�"
• Stabiliz�lt �jjel-nappal l�tnival�k
• Forg� vezet��l�s �tker�lt a hidraulikusan �thaladni torony
• L�gkondicion�lt �s az NBC-v�dett f�lk�j�nek az
• Nagy teljes�tm�ny� (30 LE / t)
• hidraulikus felf�ggeszt�s
• Hegesztett elhelyezett p�nc�l mindk�t haj�test �s a torony
• NBC v�delem

R�viden, a j�rm� az volt, hogy olyan fejlett, mint lehets�ges, �s volt elemeket is tartalmazza kor�bban nem haszn�lt n�met vagy amerikai tankok.

N�h�ny k�vetelm�ny volt a forr�sa sz�mos heves vit�k. A n�metek p�ld�ul nem volt val�s ig�ny a l�gkondicion�l�, mert a tart�ly volt, hogy Eur�p�ban haszn�latos v�delm�ben Nyugat-N�metorsz�gban. M�sr�szt, az amerikaiak elk�pzelt MBT-70-es telep�t�si szerte a vil�gon, t�bbek k�z�tt meleg orsz�gokban. Ugyanez volt a k�l�nleges hideg �ghajlat szempontokat. �s persze ott voltak a s�lyhat�rok - a tart�ly kellett sz�ll�that� az �ce�non.

Mindk�t f�l egyet�rtett a t�voli lehet�s�ge a nukle�ris konfliktus a Szovjetuni� - elv�gre a kubai rak�tav�ls�g t�rt�nt mind�ssze h�rom �vvel kor�bban - �s m�g sok gondolat kapott a szem�lyzet v�delme, bele�rtve a telep�t�s az NBC v�delem. A v�g�n, a j�rm� megkapta a n�met ECU (Environmental Control Unit), amely egy l�gkondicion�l�, egy er�s meleg�t� hideg �ghajlaton �s t�lnyom�s egys�g sz�r�kkel.

Mi mindk�t f�l nem �rt egyet fel azonban az volt a f� fegyvere.

A n�metek akartak nagy torkolati sebess�g� �gy� �lni p�nc�lozott c�lokat azzal a gondolattal, szovjet hadoszt�ly �ml�tt ki Kelet-N�metorsz�g az esz�kbe jut. Az amerikaiak m�sr�szt akart 152mm gun-launcher, azzal �rvelve, hogy ez n�veln� a leg�nys�g t�l�l�st m�g tov�bb, mert ir�ny�tott rak�t�k is r�szt p�nc�lozott c�lok maxim�lis �get�si t�vols�gok nagyobb es�lye van a sikerre. A n�metek ellen �rvelt, hogy az erd�k �s a v�rosi ter�leteken a n�met gyeng�ten� ezt az el�nyt, �s a szabv�nyos tart�ly �gy� is r�szt a c�l gyorsabb.

A v�g�n az amerikai v�lem�nyt nyert meg, �s a 152mm XM150 alacsony nyom�s� pisztoly launcher k�pes kil�ni Shillelagh rak�t�k lett a fegyver v�laszt�s. Ez alapvet�en egy hosszabb v�ltozata a pisztoly-launcher �ltal haszn�lt Sheridan K�nny� Tank. A minim�lis tartom�nya Shillelagh rak�ta 650 m�terre - k�zelebb, �s a l�v�sz volt, hogy szabv�nyos k�rt, amely tartalmazza HEAT, HE, a Flechette "m�hkapt�r" kerek, feh�r foszfor kagyl� �s - ellent�tben a Sheridan - APFSDS fordul�ban.

A n�metek dolgozott egy v�ltozata fegyveres egy 120 mm-es sima cs�v� pisztolyt, de t�nylegesen soha nem �p�lt. �s ott volt a koaxi�lis 20mm Rheinmetall Rh202 autocannon sz�nt puha c�l haszn�latra.

Ak�rhogy is, a XM150 volt egy hatalmas fegyver. A v�laszt�s eredm�nye a d�nt�s telep�teni egy automatikus rakod� a torony. Annak �rdek�ben, hogy a m�ret �s - ami m�g fontosabb - s�lya a tart�ly kezelhet�, azonban n�h�ny eg�szen szokatlan d�nt�seket kellett kidolgozni.

Kezdetnek, a autoloader tette a szem�lyzet sz�m�ra, hogy cs�kkenteni kell a h�rom f�rfi. A sof�r lenne rendesen �l a haj�test r�sz�t, de MBT-70-ben k�lt�z�tt a torony az � �llom�s helyzet�t f�ggetlen a torony mozgatni. Term�szetesen ez volt a maga �rnyoldalai is -, m�g a vezet� l�tta jobban a torony, mint a szok�sos front�lis haj�test helyzet�t, az �lland� mozg�s �s sz�ml�l� mozg�si az � poz�ci�j�t vezetett zavar �s fejf�j�s.

Azonban ez a szokatlan megold�s lehet�v� tette a szem�lyzet sz�m�ra, hogy �lj�n �ssze, ami lehet�v� tette a tervez�k, hogy betette egy j�l v�dett p�nc�lozott kapszula, egyre nagyobb a t�l�l�si es�lye mind a h�rman. Ez lehet�v� teszi n�h�ny jelent�s s�lycs�kken�s, mint m�s r�szein a g�pj�rm� - mint p�ld�ul a haj�test -did nem kell olyan er�sen p�nc�lozott.

A p�nc�l �llt ac�l r�tegek �regekkel (t�vk�zzel p�nc�l), hogy ki kell t�lteni az anti-sug�rz�s b�l�s. Egyes publik�ci�k azt �ll�tj�k, hogy a p�nc�l kompozit - ez nem igaz! A "kompozit" r�teg a k�vetkez� rajzok a sug�rz�s b�l�s.

�s ott volt a k�t dugatty� hidropneumatikus felf�ggeszt�s. A kor�bbi v�ltozat volt amerikai gy�rtm�ny�, a k�s�bbi v�ltozat n�met volt, de mindketten nagyon �sszetett. A v�g�nyok n�met (635 mm sz�les �s Diehl), �s az eg�szet hajtott motorokat - az amerikaiak haszn�lt k�t 1500hp Continental motor, m�g a n�metek a motor a Daimler Benz (MB 873 Ka-500).

Mindent egybevetve, a j�rm� nagyon fejlett, de el�g bonyolult. Az els� amerikai felf�ggeszt�s tesztbed befejez�d�tt 1966 j�nius�ban, �s a n�met felf�ggeszt�s tesztbed k�sz volt szeptemberben 1966 Mindkett�t k�pest 1966 okt�ber�ben, de nem hivatalosan kijel�lve. Felf�ggeszt�s tesztek folytat�dott 1969-ig nem egy�rtelm� eredm�nyt, mivel mindk�t f�l ragaszkodott a saj�t modellj�t.

Eredetileg �gy d�nt�ttek, hogy k�sz�tsen 8 protot�pusok orsz�gonk�nt �s az els� t�nyleges j�rm�vek k�szen voltak 1967 j�lius�ban (az amerikait) �s okt�ber 1967 (n�met egy). Mindkett�t alaposan tesztelt 1968-ban, de m�r febru�rban �gy d�nt�tt, hogy cs�kkents�k a t�bb protot�pus 8 �s 6 Az �p�let a m�sodik gener�ci�s protot�pusok (hat mindk�t f�l egyet�rtett abban, hogy l�trej�jj�n) indult 1969-ben, v�g�l ban ben:

• 3. k�s�rleti jelleg� j�rm�vek
• 4 protot�pusok Continental motorok
• 3 protot�pusok MB motorok

A protot�pusok �ltal�ban s�jtja sz�mos fogz�si probl�m�k �s a projekt el�tt �ll� egyre gyakoribbak a k�s�sek. A protot�pusokat is nehezebb, mint eredetileg, de a legnagyobb probl�ma messze volt az �ra. A k�lts�gek a teljes program az egekbe sz�k�tt az �ri�si 830 milli� DM (k�r�lbel�l 544 milli� USD 1969-ben), amelyek a n�metek fizetett mintegy 310 milli� DM. Hossz� t�von ez nem volt fenntarthat�.

Ez vezetett a lemond�s a n�met r�sz a program v�g�n 1969-ben �s az amerikaiak �ltal k�vetett 1970. janu�r v�get a k�z�s MBT-70 fejleszt�se a j�. Az Egyes�lt �llamok tov�bbra is a koncepci�t (ami a XM803), de N�metorsz�g nem j�tt ki az eg�sz megpr�b�ltat�s �res k�zzel sem. Az �rt�kes tapasztalatokat haszn�lt�k a fejleszt�s a Leopard 2 Main Battle Tank.

Vizu�lisan a n�met Kampfpanzer 70 egy kicsit elt�r az amerikai MBT-70 v�ltozat, de mindk�t j�rm� megosztani az alapform�k �s k�nnyen �sszet�veszthet�k egym�ssal. Ebben p�nc�los hadvisel�s, a KPZ 70 lesz a Tier 6 Premium j�rm� hasonl�that� �ssze MBT-70 testv�r.

Rem�lj�k, hogy tetszeni fog, �s tal�lkozunk a csatat�ren!