Tankok �s hegyek

Tanque 39

A kijel�l�s LTP jelenti Lehk� Tank, Peru�nsk� (K�nny� Tank, perui), �s �p�tette �KD / Praga, mint a v�lasz az ig�nyeket a perui hadsereg. Ennek alapja egy k�nny� tank nev� TNH. A TNH egy meglehet�sen sikeres tervez�s be�p�tett Ir�n k�z�tt 1935 �s 1937 strat�gia sikere felkeltette m�s potenci�lis v�s�rl�k. Peru, hogy egyik�k.

A t�rgyal�sok az �zlet k�z�tt ker�lt sor 1936 �s 1938, valamint vezette Col. Jos� Tamayo Perub�l. A perui hadsereg legfontosabb ig�ny volt, hogy a j�rm�vek k�pesnek kell lennie arra, hogy f�ggetlen�l �s probl�ma n�lk�l nagy magass�gban – az alacsony l�gnyom�s nagy magass�gokban is komoly probl�m�t okoznak.

Ennek kiegyenl�t�s�re, Praga m�rn�k�k n�tt a l�gbe�ml� a motor haszn�lata k�zben jobb t�m�r�t�si ar�ny. Az eredm�ny j� volt – a j�rm� m�k�dhetne b�rmilyen magass�gban ak�r 4500m tengerszint feletti magass�gban n�lk�l a teljes�tm�ny cs�kken�se. A j�rm� is van, hogy k�nny�, �sszer� t�zer� �s megfelel� v�delmet az id�.

Term�szetesen ott volt a k�rd�s, hogy ki a j�rm�vet a harcot. Peru nem kell egy harckocsi c�lja, hogy a hord�k bej�v� Panzers helyett f�rge gyors j�rm� el�g t�zer� �tni ellens�ges gyalogs�g strongpoints �s szolg�lni l�zad�k elleni m�veleteket gyalogs�g ellen.

Ecuador nem volt p�nc�l egy�ltal�n ezen a ponton (�k szerezt�k az els� Marmon-Herrington tankettes 1942-ben egy teljes �v a h�bor� ut�n), �gy az alapvet� v�delmi szintet, amely k�pes ellen�llni k�nny� p�nc�lt�r� �s neh�z g�ppuska t�z, volt elegend� .

Az LTP K�nny� Tank lem�rt 7,3 tonna volt 25mm vastag el�ls� p�nc�lzat. Ezt hajtja 125 LE Scania Vabis motor volt, maxim�lis sebess�ge 40 km / h, a m�k�d�si tartom�nyban 190 kilom�ter, �s a fegyveres egy 37mm fegyvert.

Miut�n nagyj�b�l k�t �vig tart� t�rgyal�sok meg�llapod�sa v�s�rl�s�ra 25 j�rm�vek, ha a protot�pus vizsg�latok Peru sikeres lesz. A protot�pus hivatalosan �t Peru Lima fel�gyelete alatt Captain Hector Cornejo (m�szaki ellen�r), �s a k�t asszisztens (akik k�z�l az egyik egy indi�n).

A protot�pus j�rm� kipr�b�l�sa a k�vetkez� h�napokban �s t�k�letesen m�k�d�tt, megszerz�se el�g egy h�rnevet a perui katon�k. �KD lev�lt�rak besz�lnek egy baleset sor�n k�s�rletek a hegyekben 3700 m�ter tengerszint feletti magass�gban 1938 szeptember�ben, amikor az egyik j�rm� vezet�i egy hegyi �ton lecs�szott a lejt�n, �s esett 5 m�ter a tet�n.

A tart�ly azonban rendk�v�l rugalmas, �gy a k�r csek�ly, �s a j�rm�vet megjav�tott�k a �KD technikusok jelen �jszak�n �t. A k�s�rletek folytat�sa a k�vetkez� napon. Ez az eset val�j�ban egy eg�sz legenda a j�rm�vet. A t�rt�net azt mondt�k, �gy sokszor olyan sokan, hogy id�vel az emberek kezdtek hinni, hogy a tart�ly h�trad�nt�tt a p�lya ut�n, �sszel �s tov�bb futott n�lk�l jav�t�sokat.

B�r nem ez volt, hogy val�j�ban mi t�rt�nt, ezek a pletyk�k hozz�j�rult a kiv�l� h�rnevet csehszlov�k tankok D�l-Amerik�ban.

Mire a vizsg�latok v�get �rt, a h�bor� el�tti mozg�s�t�s folyt Csehszlov�ki�ban �s a j�rm�veket gy�rtanak Peru elkobozt�k a csehszlov�k hadsereg. Miut�n a mozg�s�t�s t�r�lt�k, visszak�ldt�k �ket, �s 1938 november�ben, az els� 6 soros j�rm�vek sz�ll�tottak Peru. Huszonn�gy �p�ltek �sszege �s az utols� is meg�rkezett Perui febru�r 27., 1939.

�rdemes megjegyezni, hogy eltekintve a tankok, Peru rendelt egy nagy mennyis�g� alkatr�szek, l�szer (�s fegyver alkatr�szek) �ltal ny�jtott �koda, Praga T-6 t�z�rs�gi traktorok, mobil szerviz szerelt teheraut� p�tkocsi, egy Praga AV szolg�lati aut� �s egy Praga RV t�mogat� j�rm�.

A tart�lyok l�tta fell�p�s els� alkalommal 1939-ben csoportja ellen pr�b�l egy �llamcs�nyt. Deb�t�l� sikeres volt, �s j�niusban voltak hivatalosan is bemutatt�k a nyilv�noss�g alatt a katonai par�d� Lima.

A Peru-Ecuador hat�rh�bor� 1941 j�lius�ban, 12 a j�rm� sikeresen ellen az ecuadori er�k. A h�bor� maga zajlott j�lius 05-31 1941. A perui hadsereg eleinte nagyj�b�l 11000-13000 k�pzett emberek rendelkez�s�re �ll� (egyes forr�sok szerint t�bb mint 20 ezer), m�g az ecuadori hadsereg csak mintegy 1400 ember, �s nem neh�zfegyverek elej�n a konfliktus a ter�leten. A 1400 f�rfiak:

• 800 k�peztek katon�k az El Oro hat�r egys�g, valamint a k�zeli katonai egys�gek
• 500 volt carabineros (viszonylag gyeng�n k�pzett korm�nyp�rti mil�cia)
• 100 volt �nk�ntes (nem k�pz�s)

K�t k�l�nb�z� besz�mol� arr�l, hogy a h�bor� kezd�d�tt. Szerint a perui forr�sok, az ecuadori egys�gek �t a foly�n Zarumilla (szolg�l� term�szetes hat�rt), �s megt�madta a perui hat�r j�r�r Aguas Verdes. A perui er�k visszavert�k a betolakod�kat, �s a harcok fokozatosan eszkal�l�dott az �sszes foly� ment�n a perui l�gier� keveredett.

A parancsnok az ecuadori er�k ezredes Louis A. Rodriguez, mondta ecuadori katon�k fedezt�k fel a perui j�r�r �s n�h�ny civilt elsz�mol�si ecuadori parton a foly� n�v�nyzet. A perui majd t�zet nyitottak, meg�lve egy ecuadori katona �s elind�t egy n�vekv� t�zharcban a Ecuadoreans.

F�ggetlen�l att�l, hogy melyik verzi� a helyes, a jobb-fegyveres �s sz�mos perui egys�gek gyorsan tolta a Ecuadoreans a foly�, m�g a perui l�gier� megkezdte bomb�z�s t�bb v�rosok Ecuadorban.

A k�nny� tankok seg�tett�k a perui er�k m�rhetetlen�l semmi a Ecuadoreans kellett volna val�ban k�ros�thatja �ket, nemhogy �tni �ket. A tankok is �tmennek meglehet�sen neh�z terepen. Miut�n a h�bor� el�rte ter�leteken jobb infrastrukt�ra, a harc fokozatosan egyre kev�sb� egyoldal�, de a h�bor� m�g mindig v�gz�d�tt perui gy�zelem. Ennek eredm�nyek�nt, a perui van, hogy elfoglalja a teljes El Oro tartom�ny �s n�h�ny v�rosban a Loja tartom�nyban. A Ecuadoreans k�nytelenek voltak k�rni a t�zsz�netet. A veres�g okozta s�lyos gazdas�gi probl�m�kat Ecuador �s megalapozta a t�bb j�v�beni konfliktusok – telne �vtizede, �s m�g k�t h�bor�k hat�rvita v�lik v�g�l megold�dott 1998.

Ami a tankok, �k v�gre kit�n�en a h�bor� alatt. A perui el�gedettek voltak vel�k, �s t�bbet akart – de ez m�r, miut�n a m�sodik vil�gh�bor� ut�n. T�bb j�rm� is rendelhet� �KD 1946, de a sorrendben soha nem teljes�l. Csak egy bizonyos mennyis�g� alkatr�sz eladt�k a perui hadsereg 1950-ben.

A tart�lyok, tov�bbra is h�rom �vtizede. Az 1970-es, haszn�lt�k �ket, hogy a harcot a maoista l�zad�k a F�nyes �sv�ny mozg�s �s az utols� k�t fennmarad� m�k�d�si aut�t haszn�ltunk 1988-ig a j�r�r feladatokat k�zel�ben Callao. Addigra �k teljesen elhaszn�l�dott �s ezek ker�ltek ki a forgalomb�l, hogy lehet haszn�lni, mint a katonai eml�km�veket. Az egyik tart�ly eladt�k vissza a Cseh K�zt�rsas�g 2012-ben, �s ment teljes helyre�ll�t�sa.