Lengyel-Csehszlov�k p�nc�l fejleszt�si egy�ttm�k�d�sr�l

 

�ltal�nos t�vhit, amikor besz�l�nk a p�nc�lozott j�rm�vek a Vars�i Szerz�d�s orsz�gai, hogy �k sem csak gy�rtj�k Oroszorsz�gban, vagy a termel�s enged�lyezett v�ltozatok vagy endemikus p�nc�l modell csak enged�lyezett szovjet fel�gyelet.
 

R�szletek�rt kattints a Tov�bb... gombra!

Scott-2off

Val�j�ban, a Vars�i Szerz�d�s orsz�gainak volt egy nagy fok� auton�mi�j�t ebben a k�rd�sben (kiv�ve a f� strat�giai d�nt�seket, mint p�ld�ul a b�rbead�s Csehszlov�kia gy�rt�s BMP-1-esek az eg�sz paktum). Ez auton�mi�t gyakran haszn�lj�k �p�teni �shonos p�nc�lozott j�rm�vek a paktumot. A h�tr�nya azonban az volt, hogy ez vezetett sz�mos squabbles �s n�zetelt�r�sek az orsz�gok k�z�tt, amelyek �ltal�ban meg kellett oldani politikai szinten, ami bizonyos fok� s�rl�d�s.

Az egyik legfontosabb t�nyez� m�g�tt a lengyel megtagad�sa egy�tt gy�rtani BMP-1 Csehszlov�kia volt a tapasztalat, az egy�ttm�k�d� az OT-64 APC a korai 1960-as �vekben. Ma pedig megn�zz�k, hogy a tapasztalatok.

Az egy�ttm�k�d�s kezdete

A mi kor�bbi cikkben , megbesz�lt�k a korai t�rt�net�t OT-64 fejl�d�s�t. Sz�mos protot�pus az OT-64 k�z�tt �p�lt 1958 �s 1960, valamint annak ellen�re, hogy sz�mos gyermekbetegs�g probl�m�kat, Csehszlov�kia volt egy m�k�d� protot�pust kiv�l� APC futurisztikus design, hogy k�sz volt a t�meggy�rt�s 1960.

Az els� eml�t�s a konkr�t egy�ttm�k�d�si Csehszlov�kia �s Lengyelorsz�g tekintet�ben termel�s az OT-64-re ny�lik vissza egy augusztus 1960 tal�lkoz�n a csehszlov�k-lengyel Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si Bizotts�g Vars�ban. Egy m�sik tal�lkoz�ra ker�lt sor Pr�g�ban a janu�r-febru�ri 1961-ben �s ennek eredm�nyek�nt a memorandum le�rja sz�nd�k�t, hogy m�k�djenek egy�tt.

M�rciusban 1961-ben a lengyel deleg�ci� k�ld�tt feljegyz�sben a csehszlov�k Honv�delmi Miniszt�rium fejleszt�s�vel kapcsolatban a j�rm�vet. Ezzel nagyj�b�l egy id�ben, mind Csehszlov�ki�ban �s Lengyelorsz�gban k�ld�tt megb�zottaik Moszkv�ba, ahol volt az es�lye, hogy az �j szovjet BTR-60P protot�pus. Ezen tapasztalatok alapj�n, Lengyelorsz�g javasolta, hogy ehelyett az BTR-60P mind Csehszlov�ki�ban �s Lengyelorsz�gban, mert k�zben a tervezett �sszehasonl�t� vizsg�latok, amelyek sor 1962-ben, a szovjet j�rm� bizony�tja jobban, mint a csehszlov�k egy.

Ezzel egy felvon�sban, siker�lt:

• Komolyan bosszantsa a szovjetek, aki l�tta ezt, mint egy �jabb lengyel versus Csehszlov�kia civakodnak azokat meg kellene oldani, hogy m�r a h�bor� ut�ni �rvek m�g frissek voltak a mem�ri�ban; annak ellen�re, hogy a hivatalos sz�vets�gesei ellen "kapitalizmus", Lengyelorsz�g nem volt t�l boldog egyes r�gi�kban voltak, hogy v�lem�ny�k, t�rt�nelmileg lengyel. Ek�zben a csehszlov�kok nem felejtette a k�z�ppontban mutatja lengyel er�k csatol�sa r�szein Csehszlov�ki�ban a h�bor� el�tt. A szovjet katonai tan�csad�k is k�ts�g�t fejezte ki afelett, hogy Lengyelorsz�g lenne m�g k�pes el��ll�tani a BTR-60P nagy sz�mban.
• Felbosszant a csehszlov�kok, mert az OT-64 haszn�lt nagysz�m� gy�rtott alkatr�szeket a t�bbi j�rm� �s bevezet�se egy teljesen �j design viszont jelent�s k�s�sek. Az ipar�g k�pvisel�i is �ll�totta, hogy figyelembe v�ve, hogy a k�l�nb�z� szovjet design b�rmi el� Csehszlov�ki�ban eddig lenne egyszer�en lehetetlen elind�tani termel� ezen j�rm�vek minden �sszer� id�n bel�l.

A t�rgyal�sok elh�z�dtak j�lius�ig. Egy ponton, Csehszlov�kia hivatalosan elkezdt�k vizsg�lni t�rl�s�vel koordin�ci� Lengyelorsz�gban. Azonban a v�g�n, a lengyel meggondolt�k magukat, miut�n egy k�z�s tal�lkoz�t a szovjet, a lengyel �s a csehszlov�k k�pvisel�i lezajlott moszkvai j�lius 1961.

El��ll�t�s �s tervez�s

Vit�k termel�s nem �rt v�get. Az eredeti terv el�ir�nyzott egy els� �les kezdve az 1964-es 8600 j�rm�vek k�z�tt �p�lt 1964 �s 1968 - 4000 a csehszlov�k �s 4600 a lengyel. Ez mind sz�p �s j�, kiv�ve, hogy az �ves sz�ll�t�sok Csehszlov�kia javasolt sz�m�tani termel�s 2000 j�rm� �vente, 1200 ebb�l menne Csehszlov�kia �s 800 Lengyelorsz�gba. Ez bosszantotta Lengyelorsz�g miatt egy�rtelm�en el�nyben Csehszlov�kia �s meg�llapod�s a t�nyleges gy�rt�si sz�mok siker�lt csak j�val k�s�bb.

Egy m�sik forr�s argumentum volt a m�rt�ke a termel�s forgalmaz�s. Okt�berben 1961-ben meg�llapodtak abban, hogy a motor, sebess�gv�lt� �s felf�ggeszt�s volt, hogy el� Csehszlov�ki�ban, a haj�testek, vezet�kek �s a v�gs� �sszeszerel�s volt, hogy sor Lengyelorsz�gban. A csehszlov�k c�g AZ Let�any-t v�lasztott�k a "f� fejleszt�" a j�rm�, �s nem m�dos�tja a tervez�si kellene tenni an�lk�l j�v�hagy�sra. Ezen t�lmen�en, a csehszlov�k k�pvisel�i voltak jelen lenni minden egyes l�p�s�n�l a j�rm� �sszeszerel�s Lengyelorsz�gban.

A k�lcs�n�s ellens�gesked�s �s k�sedelmet az elh�z�d� t�rgyal�sok s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rt. Annak �rdek�ben, hogy elkezd gy�rt�s id�ben, a csehszlov�k gy�rt� megkapta a k�l�nleges mentess�get a min�s�gbiztos�t�si folyamat, �s ez ahhoz vezetett, hogy sok a panasz a min�s�g a lengyel.

Ezenk�v�l bonyolult szerz�d�sek a k�t orsz�g k�z�tti okozott bizonyos ter�leteken a gy�rt�si folyamat r�szek�nt v�lt jelent�s er�pocs�kol�s. P�ld�ul, hogy k�sz�tsen p�nc�l lemezek a j�rm�:

• A nyers lemezeket g�ngy�lt V�tkovice Vasm� (Csehszlov�kia)
• A lemezeket sz�ll�tott�k Lengyelorsz�g feldolgoz�sra
• feldolgozott lemezeket sz�ll�tott�k vissza Csehszlov�ki�ba (PPS Detva) az edz�s
• edzett lemezeket sz�ll�tott�k vissza Lengyelorsz�gba �sszeszerel�s

stb. Amellett, hogy a min�s�gi panaszok, az eg�sz folyamat v�lt egy logisztikai r�m�lom. Ezek a k�rd�sek, valamint m�s politikai d�nt�sek, mint p�ld�ul az 1963-as csehszlov�kiai katonai k�lts�gvet�si megszor�t�sok, jelentette a termel�s nem csak k�sleltette, de az �sszes megrendelt j�rm�vek is cs�kkent.

K�vetkeztet�s

Annak ellen�re, hogy az �sszes fent eml�tett gy�rt�si probl�m�k, valamint egy�b probl�m�k, a termel�si nem indul sikeresen futott 1971-ig, �sszesen 6021 j�rm� �p�lt. Sajnos, ez lenne t�lmutat a jelen cikk le�rja az �sszes k�rd�s, de egy p�lda szerepel a lengyel vezet�se titok, hogy a p�nc�lozott lemezek feldolgoz�sa Lengyelorsz�gban voltak hajlamosak a reped�sre �s kivitelez�s�ben sz�mos hib�s j�rm�vek Csehszlov�ki�ba, miel�tt a probl�ma felfedezett.

A j�rm� fejleszt�s nem olcs� mulats�g, a teljes k�lts�g hegym�sz� 33 milli� CZK �s t�bb mint 1,1 milli� ember �ra 1958 �s 1963 k�z�tt, �s el�rte 57 milli� CZK �ltal 1965 A munka el�k�sz�t�se a termel�s, a teljes k�lts�g felm�szott 139000000 CZK. Lengyelorsz�g eset�ben az el�k�sz�t�si k�lts�gek t�megtermel�s �ll�t�lag olyan magas, mint 620 milli� (zloty), b�r Csehszlov�ki�ban vitatott, hogy az �ll�t�st. �r sz�m�t�sok val�j�ban egy nagyon bonyolult folyamat egy�bk�nt - p�ld�ul a csehszlov�kok becs�lt teljes k�lts�ge a felhaszn�lt alapanyagok �p�teni egy j�rm�vel 4143 rubel, m�g a lengyel fel ugyanazt a k�lts�gek 8097 rubelt, csak az�rt, hogy cs�kkenteni 2227 rubelt a k�s�bbiekben. Ezek sz�m�t�si hib�k csak kiemelte az �ltal�nos bizalmatlans�g l�gk�r�t a k�t orsz�g k�z�tt.

A gyilkos 1966 csehszlov�k katonai jelent�s a OT-64 a termel�s hat�konys�g�t azt �ll�totta, hogy az egy�ttm�k�d�si meg�llapod�st Lengyelorsz�g �s Csehszlov�kia meglehet�sen kedvez�tlen fel� Csehszlov�kia �s nem javasolta a tov�bbi "nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s" k�s�rlet zajlik ilyen programok hacsak sokkal jobb felt�teleket k�n�ltak a partner . A csehszlov�k v�lem�nyt a lengyel hadiipar az id� lehetne �sszefoglalni az egy r�szlet az eml�tett jelent�st:

"Azt a k�vetkeztet�st vonhatjuk le, hogy ez az egy�ttm�k�d�s nem volt semmi, de egy bizonyos form�ja a gazdas�gi seg�ts�g Lengyelorsz�gban, ami lehet�v� teszi, hogy egy szil�rd ipari �g, amely kor�bban nem l�tezett, mert ..."

B�r r�szben indokolt, ezek az �rz�sek (ny�ltt� egyes tagjai a csehszlov�k katonai), valamint a lengyel r�szv�tel a szovjet 1968 "beavatkoz�s", romlott a kapcsolat�t Lengyelorsz�g �s d�li szomsz�dja �vekig.